A barbárok uralmát mindig követi Bizánc uralma. Egyfajta emberi, történelmi, az
emberi természet sajátos rendjéből következő törvényszerűség írja elő, hogy a nyers
betörést és hódítást, a zűrzavar átmenetét követi egy túlfinomodott, romlott és mesterkélt
rendtartás, tele szolgai ceremóniákkal, méreggel, gyilokkal és sima beszéddel,
kétrét görnyedt, fülledt udvariassággal és hajbókoló kegyetlenséggel. Ilyen az ember:
hol barbár, hol bizánci. S néha, nagyon ritka időszakokban, egy rendkívüli egyéniség
nevelő szándékú uralma alatt, aki tökéletes törvények szigorát tudja egyeztetni a
méltányosság íratlan törvényeivel, emberivé szelídül; de ezek ritka és múló időszakok.
(Márai Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése