2013. december 30., hétfő
A Budapest közeli faluból...
A Budapest közeli faluból Bp.-re szerettem volna menni,
dolgom volt… igaz nem égbe kiáltóan fontos, egyszerűbb elintézni való. De a
rossz Bp.-i levegő a szmog (a szerencsétlen időjárási helyzet miatt)
bosszantott, hezitáltam az induláson. Érdekes, ahogyan a mindennapok emberi
helyzeteit, terveit, befolyásolja, az időjárás… a környezetünk időjárása, a
világhoz való viszonyukat gyakran megszabja, legalább annyira, mint valamilyen
gond vagy betegség, netán nyomorúság. Mit tehetünk: igazodjunk az időjáráshoz
is… ne akarjunk hangulatainknak tökéletes idomárai lenni, képtelenek vagyunk
minden időjárási helyzetet uralni… az erőlködéssel csak nevetségessé válunk…
amúgy meg a vihar (szmog), másnap reggelre többnyire elvonul… így is lett:
másnap, a kevésbé szmogos levegőben útnak indultam és intézkedtem...
2013. december 26., csütörtök
Mi hát a művészet?
Mi hát a művészet? Nem valami egyszerű dolog, annyi
bizonyos. S még nehezebb megtudni ezt a mindent elkeseredetten leegyszerűsítők
sokaságának lármája közepette. Egyfelől ragyogónak és magányosnak akarják látni
a lángelmét; másfelől felszólítják, hogy legyen olyan, mint többiek. Sajna! a
valóság ennél sokkal bonyolultabb. Balzac is éreztette ezt egy mondatában,
amely így hangzik: "A lángész mindenkihez hasonlít, és hozzá nem hasonló
senki." Ilyenformán áll a dolog művészettel is, amely a valóság nélkül
semmi, s amely nélkül nem sokat ér a valóság. S valóban: hogyan nélkülözhetné a
művészet a valóságot, és hogyan rendelhetné magát alá neki? A művész annyira
választja meg maga tárgyát, amennyire a tárgya őt. A művészet, bizonyos
értelemben lázadás a világ ellen, a világ elmúló és befejezetlen volta ellen:
célja tehát nem egyéb, mint más formába önteni a valóságot, amelyet azonban meg
kell őriznie, hiszen belőle meríti érzelmi töltését. Ebben a vonatkozásban
valamennyien realisták vagyunk, és egyikünk sem az. A művészet se nem teljes
elutasítása, se nem teljes elfogadása annak, ami van. Egyszerre elutasítás és
elfogadás, s éppen ezért nem is lehet más, mint örökösen megújuló meghasonlás.
Mindig ebben a kétértelmű helyzetben van a művész: nem tagadhatja a valóságot,
de azért örökösen kétségbe kell vonnia azt, ami e valóságban örökösen
befejezetlen. Ahhoz, hogy egy csendélet létrejöjjön, egy festőnek és egy
almának kell egymással szembeállnia, és egymást kölcsönösen helyesbítenie.
Igaz, hogy a formák semmit sem jelentenek a világ világossága nélkül, de az is
igaz, hogy e formák is hozzátesznek valamit e világossághoz. A valóságos világ,
amely ragyogásával testeket és szobrokat kelt életre, amolyan második fényt kap
tőlük ugyanakkor, és ez a másik Fény rögzíti az égbolt fényét. A nagy stílus
ilyeténképpen félúton van a művész és tárgya között. (Albert Camus)
2013. december 22., vasárnap
Németh György ~ Az életet nemcsak
Az életet nemcsak átbeszéljük és átcselekedjük, hanem
gyakran át is hallgatjuk. A hallgatás is cselekmény, mint a beszéd vagy a tett.
Az igazi hallgatás, amikor a világgal kapcsolatos belső öntudatunkról
hallgatunk legalább úgy cselekmény, mint a tett. De nem elég hallgatni. Tudni
is kell, halálos pontossággal, mi az, amiről hallgatunk… Németh György, Egy gyógyszerész feljegyzései
2013. december 20., péntek
A blog írás egyfajta...
A blog írás egyfajta kitárulkozás, talán még szemérmetlen
illegetés, riszálás is. Hiszen a blog író „mutogatja” saját gondolatait,
véleményét, azaz megosztja a többiekkel. Persze, ha a folyamatot nézzük: ez az
egyik módja annak, hogy a blog írás tartalma, akár a blog íróban, amíg írja a
blogot, illetve a blogot olvasóban, amíg olvassa a blogot egyfajta
lelki-élményt elindíthasson. Valószínű, hogy ezért ezt a kitárulkozást vagy
akár áldozatot is érdemes meghozni…
2013. december 15., vasárnap
Élet és művészet
Az élet és a művészet
nagy cselekménye nem az, ami velünk történik a világban, hanem az, amit a világ
bennünk megmozgat…
A világban mindig van valami, amit nem látunk, mert a világ
el akarja rejteni előlünk… de a művész megtalál néha valamit ezekből és akkor
megmutatja…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)