Manapság amikor az emberek ideges értelmükkel, mesterséges
rendtartások békétlenségében és önismeret hiányában próbálnak sikerre jutni,
borítékolható a sikertelenség. De sikeresnek kell lenni, ez az egyik modern
parancs. Vagy inkább csak egyszerűen lenni kell, nem megijedni, nem
csodálkozni, érezni, hogy minden a helyén van. Nehéz ebben a dologban tisztán
látni. De gyakran úgy érezhetjük, ha sikertelenek vagyunk elvesztünk. És azt
hisszük, ha nincs siker, beszakad a lábunk alatt a föld. Hajtunk és
belebetegszünk, így a legtöbb fiatal és középkorú siker-betegségben szenved.
Valamiért a sikert célnak hiszik és fogcsikorgatva, hideglelősen erőlködnek,
akarják a sikert. A siker nélkül szégyellik magukat. Pedig a cél egyszerűbb:
simán lenni, szerelemben, barátságban, feladatban, erőlködés nélkül, és amikor
mindez megvalósul, néha mellékesen jön a siker. Gyakran útszéli helyzetekben is
érzünk különös rendet, összhangot, gyönyörködünk, valamilyen többlet és új
szempontot kapunk valamihez, ez is siker a javából. De ha az ember nem bír
lemondani az anyagi javakról, vagy ha nincsenek körülötte javak és ezt egyféle
emberi bukásnak, sikertelenségnek érzi, ez baj. Ha valaki nem keres annyi
pénzt, mint amennyit szeretne és ezt képességbeli, jellembeli bukásnak, hibának
érzi, akkor lassan, de biztosan megbetegszik. Mit lehet tenni? Tanács nem
nagyon van, talán az értelem a műveltség segíthet meg a gyönyör, ha nem
vágytalan. Bár mostanság a műveltség meghalt, a nihil és a vágytalan gyönyör
él.
2013. március 26., kedd
Modern parancs
Labels:
fotó,
gondolat,
írások,
Németh György
2013. március 3., vasárnap
Saját alkotásokat létrehozni
Ha egyszerűen csak a fogyasztói magatartást akarjuk
alkotóira cserélni (vagy időnként felváltani) az nem művészet, de nagyon jó.
Próbálunk a fogyasztás „mint életcél” helyett saját alkotásokig eljutni. Saját alkotásokat létrehozni (nem imitálni)
jó dolog, akár néhány egyszerű alkotó pozíciótól is színesebb, ízesebb,
örömtelibb lesz az életünk. A művészetig eljutni, vagy csak bámészkodni tátott
szájjal, rosszindulat nélkül, tökéletes süketségben, ebben tehetünk valamit,
tennünk kell valamit! Mert a művészet bizonyos reményt ad az élethez akkor is,
amikor a filozófia csődöt mond. De milyen a művészetet létrehozó művész és mit
tehet? A művész éljen a saját világában, légkörében. Ebben csak egyféle
meglepetés érheti, a nehéz feladat csodálatos kalandja. Kapcsolata a társadalommal
érzékeny pilléreken nyugszik, sok finom adaptációs folyamaton kell átesnie,
hogy a társadalomba integrálódjék. Tudnia kell, hol kezdődik az ő világa merre
az otthona mennyi a szabadsága. Vagy mennyire bizonytalan a szabadsága,
helyzete és a lehetőségei. Persze lehet, hogy a bizonytalan helyzetekben nyílik
meg a művész előtt a szabadság? Ki tudja? Szóval művésznek lenni elég izgalmas
kísérlet. Gyerünk, kísérletezzünk!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)